A kezdő fogadóknak elsőre a money lines fogadások nagyon impozánsnak tűnhetnek mindaddig, amíg meg nem értik az ezen típusú fogadások lényegét. Amíg például a point spread (hendikeppes) fogaádosknál alapvetően fontos az, hogy ki és mennyivel nyer, addig a money line fogadások esetében kizárólag csak a győztes személye fontos.

Nézzünk egy példát a money lines fogadásra: legyen baseball és tegyük fel hogy a Cubs és a Dodgers játszik. Mivel money lines elnevezéssel leginkább az amerikai fogadóirodáknál találkozunk, ezért a továbbiakban az amerikai odds-okat fogjuk használni (ezzel is talán megkönnyítve az európai odds-okhoz szokott fogadóknak a megértést). Tehát példameccsünkön a következő ajánlatot látjuk a fogadóiroda oldalán:

Chicago Cubs +120
Los Angeles Dodgers -130

Ebben az esetben a Dodgers a favorit csapat, ahogy a - (minusz) jelből is láthatjuk a 130 előtt, míg a Cubs az esélytelen csapat, ahogy a 120 előtti + (plusz) jelből láthatjuk.

Ezek az értékek a következőket jelentik: ha az esélyesre akarunk tenni, akkor ahhoz, hogy 100$-t nyerhessünk, 130$-t kell kockáztatnunk (feltennünk). Amennyiben az esélytelenre akarunk fogadni, abban az esetben 120$-t nyerhetünk 100$ kockáztatásával (tét: 100$).

Nagyon fontos megemlíteni, hogy a money line típusú fogadások esetében a pénzegység mindig 100$-os egységekben van kiírva, de természetesen ez nem jelenti azt, hogy ekkora összegben is kell fogadnunk. A fogadásokat ugyanúgy megtehetjük 5$-os vagy 10$-os alapon is, ugyanazokat az oddsokat kapjuk, mintha 100$-ban fogadnánk.

Milyen sportágakban van Money Lines?

A money line fogadásoknak ott van létjogosultsága, ahol a hendikeppes eredményeknek nincs jelentősége, mint pl. a boxban vagy az autóversenyben. Más sportágakban is használható természetesen, ahol általában a győzelmi különbségek kicsik vagy általában alacsony számok jellemzik a differenciát (jégkorong, európai foci, baseball, stb).

Általában a money line fogadások értéke folyamatosan változik, ahogy növekszik a favoritra tett tétek összege (vagy adott esetben az esélytelenre tett fogadások összege). Tegyük fel, hogy a Yankees játszik a Devil Rays-el, ahol az alábbi odds-okat látjuk:

Tampa Bay Devil Rays +190
New York Yankees -220

Ebben az esetben a fogadónak 220$-t kellene feltennie ahhoz a Yankees-re, hogy 100$-t nyerjen, míg a Tampa Bay győzelemre fogadóknak a 100$ tét tiszta 190$ nyereséget jelentene.

Ez az ajánlat folyamatosan változik. Emellett ha a két fél között az előzetes esélyeket tekintve még nagyobb különbség van, sokkal nagyobb értékekkel is szembesülhetünk. Erre leginkább az ökölvívásban van esélyünk. Például:

Joe Louis -700
Ray Leonard +550

Ebben az esetben akik Joe Louis-ra fogadnak, azoknak 700$-t kell feltenniük ahhoz, hogy 100$-t nyerjenek, míg a Ray Leonard-ra fogadónak a 100$ tét 550$ tiszta profitot hozna a gokszoló győzelme esetén.

Az óriási különbség azért fordulhat elő, mert a bukmékerek tipikusan akkor keresnek adott eseményen, ha az esélytelen győz. A point spread-es (hendikeppes) fogadásoknál az iroda abban bízik, hogy nagyjából egyenlő összegű téteket raknak fel mindkét oldalra, amely garantálja neki a biztos nyereséget. A money line fogadásnál azonban általános gyakolrat, hogy a fogadók többsége a favoritra tesz, emiatt a bukik csak reménykedhetnek abban, hogy az esélytelenre fogadtak olyan összeggel összességében, hogy a várható veszteségét fedezni tudja.

Maradva a Louis - Leonard példánál, a fogadóirodák tudják, hogy Louis győzelmére sokkal több tét lett feltéve, mivel az ő győzelmi esélyei sokkal jobbak. Amennyiben a fogadók összességében mondjuk 14.000$-al tettek Louis győzelmére, a bukmékereke reménykednek abban, hogy a Leonard-ra tett összegek elérik a 2.000$-t, amellyel fedeznék a favoritra kifizetendő nyereményeket. Ha Louis nyer (amint várható), a vesztesre feltett 2000$-t a favoritra fogadóknak kifizetik nyereségként és a 2000$ feletti összeg lesz az iroda haszna. Azonban ha Leonard nyerne, akkor a favoritra tett 14.000$-ból 11.000$ kerülne kifizetésre az esélytelenre fogadóknak és a maradék 3.000$ lenne a bukik haszna.